Készítette:

Jókay Károly

IGE Tanácsadó Kft. 

VITAIRAT:  Készült a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (Töosz) megbízásából az Erste Bank támogatásával.

2007. szeptember 6.

A teljes tanulmány letöltése. 

A tovább gombbal elérhető egy kivonat!

A közpénzügyek néhány megoldandó kérdése: 

Szempontok az önkormányzati gazdálkodás újraszabályozásához

Jókay Károly

IGE Tanácsadó Kft. 

VITAIRAT

Budapest, 2007. április

A tovább gombbal olvasható egy kivonat, vagy itt letölthető a teljes tanulmány.

Egy igazi Hungarikum

Magyarország az egyetlen európai[1] állam, ahol egy bíróság által felügyelt, független csőd biztos vezette adósságrendezési (nem csőd) törvény van hatályban.  Szlovákiában, Lettországban, Romániában, az Orosz Föderációban vagy akár Észtországban az ottani kincstár, pénzügyminisztérium vagy egyéb állami hatóság avatkozik be közvetlenül egy fizetésképtelen önkormányzat ügyeibe.  Az állam minden esetben szintén hitelező vagy egyéb követeléssel rendelkezik, ezért a hazai törvényhozás az eljárás felügyeletét a független megyei bíróságokhoz delegálta.  Ez a „Hungarikum” 1996. márciusa óta védi a hitelezőket és az önkormányzatokat.  A törvényt az a felfogás indokolta, hogy a hazai önkormányzatok szabadon vállalkozhatnak, de az állam nem lép be, ha hiteleiket nem tudják törleszteni, s csakis a kötelező feladatok biztosítására állit rendelkezésükre forrásokat.  A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény kimondta, hogy az önkormányzat fizetésképtelenné válását a hitelezők kérésére a bíróság állapítja meg; és a fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni - a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével- a feladatok finanszírozását.

A törvény további erénye, hogy mellékletében pontosan definiálja az önkormányzatok elkerülhetetlen kötelező feladatait, melyeket egy adósságrendezési eljárás alatt is teljesíteni, illetve a válságköltségvetésnek fedeznie kell. 

[1] Az Egyesült Államokban is csak 1978 óta van „csődtörvény” szövetségi szinten, valamint Dél-Afrikában ahol először egy adminisztratív eljárás indul be, majd a vagyonfelosztásnál a bíróság felügyeli a folyamatot.

    Több részlet következik a tovább gomb megnyomásával!

1. Az új közpénzügyi szabályozás szükségessége

A rendszerváltáskor a Magyar Köztársaság súlyos külső és belső állami adósságot örökölt. Az 1990-es évek elején a pénzügyi instabilitást tovább fokozta a termelés és a foglalkoztatás szintjének drasztikus visszaesése. A teljes foglalkoztatásra épített állami feladatrendszert nem lehetett fenntartani. A végrehajtott reformok és megszorító intézkedések következtében az  ország pénzügyi helyzete a 90-es évek közepére konszolidálódott, és 2001-ig tovább javult.

Ezt követően azonban a pénzügyi egyensúly ismét megbomlott. Az állami túlköltekezés, ami különösen a választási években jelentkezett, csak átmenetileg javította a gazdasági növekedés feltételeit. Az évtized közepére a közpénzügyek rendezetlensége a gazdasági versenyképesség kerékkötőjévé vált, és gyengítette a fenntartható fejlődés alapjait. A helyi önkormányzati rendszer működése mind a pénzügyi egyensúly, mind az Európai Uniós források abszorpciója szempontjából komoly kockázati tényezőt jelent. Mindez szükségessé teszi a közpénzügyek átfogó újraszabályozását.